A döntés már megszületett, szeretnénk egy kutyát. No de hogyan tovább?
Határozzuk el, hogy leendő kutyánknak mindenkor felelősséggel fogunk tartozni a testi-lelki jóllétéért!
Sokan beleesnek a hibába, hogy megtetszik képek alapján egy kutyafajta, beleszeretnek, de nem tudnak a természetéről semmit. Hazaviszik, nagyon aranyos, de egy idő után kiderül, hogy nem illenek össze a gazdával. Nem hallgat a gazdára, aki így nem is tudja kielégíteni teljes mértékben a kutya igényeit.
Az új kutya kiválasztása nem aranyos kiskutyák képeinek nézegetésével kezdődik jó esetben, hanem egy kis gondolkodással. A leendő gazdinak végig kell gondolnia néhány kérdést:
Milyen célból szeretnék kutyát? Mi lesz a feladata?
Kikkel fog együttélni a kutya?
Hol, milyen körülmények közt lakom?
Hol lesz a helye?
Mivel szeretném etetni?
Ki fog vele foglalkozni?
Mennyi pénzem, időm és energiám lesz rá?
Milyen kutyák tetszenek?
Ha az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre már tudjuk a választ, elkezdhetünk nézelődni a fajták közt, melyik illene legjobban az életünkbe. Ha nem fajtatiszta kutyát szeretnénk feltétlen, körülnézhetünk a menhelyeken is.
Ha menhelyről készül kutyát hazavinni, ne egyedül válassza ki az ebet, hanem mondja el egy ott dolgozónak az igényeit, ők szívesen segítenek majd a megfelelő állat kiválasztásában.
Amennyiben vásárolni szeretne kutyát, fontolja meg alaposan, melyik fajták jöhetnek szóba. Mérlegelje mindegyiknek az előnyeit, hátrányait. Ne legyintsen semmilyen nem tetsző tulajdonságra, mert később pont az okozhatja a problémát a kapcsolatukban. Próbáljon meg minél több egyeddel találkozni a tetszetős fajták képviselői közül, és sokat beszélgetni a gazdáikkal.
Ha megtalálta a legmegfelelőbb fajtát, nézzen körül a tenyésztők közt, melyik szimpatikus, milyen almot hoznak le. Nézzen utána a fajtaspecifikus betegségeknek, ha vannak ilyenek, célszerű olyan tenyésztőnél vásárolni, akinek a kutyái szűrve vannak ezekre. Ha úgy véli megtalálta a megfelelő párosítást, vegye fel a kapcsolatot a tenyésztővel, kérdezzen bátran sokat a szülőkről, a fajtáról, a feltételekről.
Nem ajánlom kutya beszerzését olyan helyről, ahol nem természetes, hogy a kicsik chippel, törzskönyvvel, írásbeli szerződés megkötésével és garanciával kerülnek eladásra. Nem azért, mert nem lehetne jó társ, ha nincs törzskönyve, hanem sokkal inkább azért, mert nagyobb a kockázat öröklődő betegségekre, nem megfelelő idegrendszerre, fajtára nem jellemző jellemre. Egy törzskönyv nélküli kutyát keveréknek kell tekinteni, mert nagyjából kiszámíthatatlan, hogy mi válik belőle.
Tudom, hogy mindezek nem jelentenek garanciát a tökéletes választásra, mégis nagyban csökkentik a csalódás kockázatát.
Hazajöhet végre az a várva várt kutya.